Új lakásba szerettünk volna költözni 2006-ban, a második gyermekünk születése táján. A harmadik lakásra rábólintottunk. Egy öreg villaépület egy lakása, XII kerület, Hűvösvölgy, elit környék. Gondoltuk mi, faluról jövő romlatlanok... Az alkudozás alatt többször kivonultunk Vikivel a kertbe megbeszélni dolgainkat...

Még most is emlékszem, mit mondtam neki a tavaszi alkudozás során... Nem akartam megvenni. Sok munka lesz vele. Nagyon sok. Vállalja? Igen.

Hétlakásossá alakított valamikori két lakrészes, vendégszobás üdülő, az 1800-as évek végi romantikus stílusában építve, hatalmas faverandával. A Hűvösvölgy északra néző lejtőjén. Közel a villamos, a város zaja már tompított, óvoda, iskola, gyógyszertár, boltok gyalogtávolságra. És ezzel a pozitív dolgoknak vége is...

A kerítés új, de ócska csirkeháló feszítve ocsmány alapozóval lekent rudakra. A kapu oda nem illő rozsdás förmedvény, az eredeti kaput állítólag ellopták. a gyalogkapu egy újabb darab, de stílusban oda nem illő. Az egész kerítésről sír a szegénység.

A mi lakásunk-házrészünket leszámítva, az egész villa falai málladoznak, foltosak, itt-ott hevenyészett javítások látszanak. A főlépcső a valamikori verandára visz, de a feldarabolás miatt két részre választották, a szép, körbeüvegezett részt a kiugró veranda nyugati oldalán barbárul elfalazták és csak egy kis részt hagytak meg... A tető-a mi lakrészünktől eltekintve- roskadozik, a cserepek szétfagytak. Az egyetlen emeleti lakáshoz (amihez eredetileg belül vezetett lépcső, de megszűntették, amikor a lakásokat szétszabdalták) egy külső, málladozó betonlépcső vezet... A déli oldalon, az emeleti lakás nagyjából egyharmada egy hatalmas terasz lehetett valamikor... Azt is beépítették, a nyolcvanas évek barna-fehér stílusában, ráadásul silány anyagokkal...

És végül a kert. 2000 négyzetméter, amiben a ház nagyjából 350 négyzetmétere is benne van. Szabálytalan alakú, úgy néz ki, mintha egy téglalapból kiharaptak volna északnyugati irányban egy jókora négyzetet. A kert észak felé lejt. A keleti kerítés az utcafronton van, és az említett igénytelen kivitelű. A déli kerítés a kert legmagasabb pontján fut(na) végig, ha lenne. Kb fele kidőlt. A nyugati sarokban egy ocsmány, vakolatlan kerti sufni éktelenkedik, egy lebetonozott értelmezhetetlen, kb 20 négyzetméteres placcal. A sufnitól egyenes vonalban fut a szedett-vedett kerítés a nyugati oldalon. Az északi oldal kb 1/3-a beljebb van, a fent említett beszögellés miatt, úgyhogy kb 1/3 után északra a lejtő irányába folytatódik úgy 20 métert. Aztán megint vízszintesen fut tovább az északi kerítés, nagyjából jó karban van-feltehetően azért, mert  a szomszéd ház tartja karban.

[2009 október 14-i bejegyzés: 2008-as légifotót találtam a kertről]

A hétvégi kertész (én) ennek a 2000 nm-nek nagyjából kétharmadán próbál valamit csinálni.

Dióhéjban az eddig elvégzettek:

2006 novemberében fejcsóválás és tervezgetés. A déli nagy földterasz megtisztításának gondolata.

2007 februárja különösen meleg volt, így nekiálltam a tisztogatásnak. Februártól áprilisig lehordtam a 20-30 év alatt odagyűlt szerves és szervetlen szemetet egy külön komposztdombra. A déli földteraszra egy kis lépcsőn lehet felmenni. Amint felérkezik az ember egy betonozott placcra ér. A placc feltörését már akkor elhatároztam. A tisztogatás során a placctól indult egy kövezett kerti út, és elkezdtem követni. Gereblyéztem, és hordtam a komposztálódott szemetet rendületlenül. Néhai karácsonyfákat gyűjtöttem egybe későbbi égetéshez. Mindenfelé szétszórt égett állati csontokat (széthordták a macskák-kutyák) találtam. Egy pisztolygolyót. Üvegtörmeléket. Betontömböket. Ócska vasrudakat. Rothadó ajtókat. Rengeteg törött tetőcserepet. Műanyagot. Egy épített kerti sütőt. :) Annyira nagy volt a kosz, hogy a kerti sütő fölött kényelmesen el lehetett járkálni. Hát áprililsig rendesen megkérgesedett a tenyerem a hordástól. A földteraszról összegyűjtött kövekből egy csinos támfalat raktam a kerti sütő mellé, hogy ne szóródjön rá föld a későbbiekben.

Áprilisban füvet vetettem, és a kétkedő nagybácsik figyelő tekintete mellett a fű megerősödött és igazi, szép gyep lett. A kerti sütőt pedig Ádám fiam Jún 11-i születésnapi buliján már használtuk is... A nyírást egy kölcsönkért elektromos fűnyíróval csináltam, de őszre vettem egy akciós 50 cm széles önjáró benzines fűnyírót. Éreztem, hogy később szükségem lesz rá... A házunk előtt lévő kis díszkertre kevés figyelmet fordítottam, csak tavasszal ültettem el egy rakás kecskerágót, de nagyon bénán.

A legalsó kertrész gereblyézését elkezdtem, de nem fejeztem be. Kb 1/3-a, egy jó téglalap ott állt gereblyézetlenül, amolyan ősállapotban.

Nyáron egy rakás josta-bokrot kaptam apósomtól és beültettem őket a felső földterasz alá, a rézsűbe. Az őszel kiástam a díszkertbe random leásott kis fenyőket és elültettem őket az északi oldalon, hadd legyen belőlük sövény.

Ősszel, lomtalanítás után leromboltam két kerti sufnit a háromból, amiket a házhoz ragasztottak még az ötvenes években. A téglák ott maradtak egész télen.

2008 februárjában enyhébb napok voltak, az utcában útfelújítás volt, beintettem egy bobcat-es fickót és a nagy földterasz alatt lévő három kis teraszból csináltattam egy nagyot. (Gyakorlatilag a felső kis földteraszt letúrattam a legalsó kis földteraszra és így lett egy jó nagy terület, amire majd hintát lehet szerelni. A fickó elég jó munkát végzett, de a terasz nem lett tökéletes. Februárban aztán azonnal visszafagyott, hatalmas hó is volt, úgyhogy márciusig hozzá sem tudtam nyúlni. Április végére tudtam felásni és elegyengetni (sokat talicskáztam, hogy vízszintesbe hozzam) és már nem akartam bevetni fűvel a nyáron, arra számítottam, hogy túlságosan száraz lesz, és nem bírom majd naponta nedvesen tartani.

Apósom kiszedett egy rakás puszpáng bokrot a saját kertjéből (már nem fért) és elhozattam, ami felfért az utánfutójára, + még néhány kisfenyőt is, ha már nem tud mit kezdeni vele (Imádja a növényi életet, csak úgy, boldogsággal tölti el, ha szaporíthat.) A puszpáng szebbje a felső földteraszra vezető lépcső elé került, hogy takarja, mert eléggé hevenyészett építésű, így épp elfogadható. A többi puszpángot az alsó földterasz északi szélére ültettem. Van egy pici utánfutóm, még két alkalommal hoztam 6-8 bokrot, azok is folytatták a megkezdett sort. Még mindig van 6-8 bokornak hely. A kisfenyőket az alsó terasz nyugati élére ültettem, hogy lezárják a mögötte kezdődő keskeny "szérűt".

Az alsó földterasz még mindig fűmentes volt, ellenben gyomos... Augusztus  elején gyomirtóztam. Életemben először. Nagyon hatékony volt. aztán a hónap közepén béreltem egy motoros kapát és felkapáltam az egészet, rendes izomlázam lett az alkarjaimban, egy ceruzát is alig tudtam megfogni. gereblyéztem, hengereztem. Augusztus végén pedig füvet vetettem. Most visszanézve, nem is sikerült rosszul. A felső földterasz termőrétegét letolták, amikor kialakíttattam a nagyteraszt és itt a fű egy kicsit foltos, gyengébb. Mivel, azonban a rengeteg talicskázás miatt a földterasz külső széle kissé magasabban van, a jövő január-februárban egy kevés komposztot majd elterítek ezen a részen és az olvadó hó szépen oda egyengeti, ahová kell.

Ősszel felszedtem a lerombolt sufni tégláit és kockába raktam. A törmeléket sitteszsákokba pakoltam. Még mindig ott vannak. Várják, hogy a harmadik sufnit is elbontsam, és a sittet egyben, konténerrel elvitessem.

2008 vége és 2009 eleje kemény, hosszantartó tél volt. Legalább három alkalommal hullott olyan sok hó, hogy a bokrokról és fenyőkről le kellett ráznom, nehogy letörjenek az ágaik.

A télen megmetszettem a kis meggyfát és a körtefát, egészen szépek voltak úgy, pucéron. A körtefa elfekvő vastag főtőrzsét lefűrészeltem, és a mellékágakból alakítottam ki valami -szinte a földből kinövő-fakoronát. A gyerekek élvezik, fel tudnak mászni rá. Japános. A földterasz gereblyézése során a köveket mind a fa köré dobáltam, majd összehúztam. Nagyjából egy egy méteres kőtányér van a fa körül. Szépnek találom, pedig véletlenül alakult ki...

Tavasszal a két éve úgyhagyott alsó kerti rész gereblyézését tovább folytattam, de még mindig nem fejeztem be. Már csak nagyon kevés hiányzik, de egyre lustább vagyok, amint szépül a kert.

Ezzel feldolgoztam a hátralékomat, 2009 májusáig tavasszal alaposan megnyírtam a puszpángot. És ennyi...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.