Attila cimborám szívességből a kis lakásban lakik, és úgy gondolta, főz nekünk egyet. Pont június 24-én, Szent János napján. Vikivel gondoltunk egy nagyot és meghívtuk néhány kedves ismerősünket, enni, inni, tüzet ugrani. A kertet bevilágítottam az örökölt lámpákkal, és el is indult a mulatság, ahogy illik. Emma beverte a fejét, el kellett vinni a Szt. János kórházba egy kis ragasztásra, de a buli folyt tovább. Egészen ötig, virradatig mulattunk. Tüzet ugrottunk, ahogy régen, gyerekkoromban halványan emlékszem. Annyi a tanulság, hogy hatékony világítást kell tenni a lépcsőkhöz. Egyébként pedig szívesen megismételném, pl. augusztus 20-án. Főleg, ha lehetne tűzijátékozni....

 Június vége szörnyű meleggel indult, és ki is tartott jó két hétig. A virágok kókadoztak, a "mezőm" jó részét le kellett kaszálni, mert elszáradt a vadzab. Még locsolnom is kellett. Egyik este úgyfelejtettem egy egész éjszakára a locsolót, meg is látszott a különbség. Node ki bírná ezt a kert egészén pénzzel... Viszont szépen kinőtt a "vadvirágos rét" keverék, és már egy-egy búzavirágot, tölcsérkét látok ott...

Aztán július elején megérkezett a "jó idő" hatalmas viharral és rengeteg esővel. Esténként 11-23 fokot mértünk, még be is gyújtottunk a kandallóba. A növények ismét életrekaptak, és nőnek bolondul. Néztem a munkahelyemen a sok elkámpicsorodott embert, én pedig itt ujjongok, hogy nem kell locsolni :)

Megmetszettem a puszpángot. Viki Emma segítségével levágta a nyuszifül virágait, így szép dús szőnyeg lesz belőle néhány hét múlva. Ki is gyomláltam. Ahogy számolom, ez a második gyomlálás a nyuszifülben, nem is rossz. Kigyomláltam a nevelőágyásomat. Szépen nő benne az orgona, a hólyagvessző és megeredt három tő szőlő is, külön öntözés nélkül. Ezek majd jövőre az óriás fenyőfa köré kerülnek, úgy gondolom, bírni is fogják. Közben kigondoltam a nárciszágyakat.

A fenti új pázsitnak van két pontja, ahol jól mutatnának, sőt, három. Úgyhogy oda kerülnek, + lesz még egy társaság a lenti nyuszifülesben is, a magyal sövényecske mögött? vagy lehet, hogy a bokrok alá ültetem őket... 

befejeztem a hátsó sufni alap kiegészítésének előkészítését, zsalut építettem. Most már csak hozatni kell a sódert, cementet, betonvasat, és meg kell csinálni. Jövőre jöhet a favázas házikó, a hozzá tartozó kis nyitott terasszal. Már az is itt a fejemben...

Növények:

Az elmúlt heteket fűnyírással és "rétkarbantartással" töltöttem- már ami a növényes részét illeti, azaz, ott, ahová kis füvet szántam, nyírtam bőszen, ahová meg rétet, ott nem:) Az autóbeállós udvarrész szépen zöldül, ráadásul a taposástűrő here terjed, nagyon tetszik. Szerintem 2 év múlva már befutja a szárazságtűrő növényzet. Kicsit nehéz nyírni, de nem csúnya.

Az árnyékliliomokat átültettem az ereszcsatorna kivezetőcsöve elé, elég ronda, és remélem, a négy tő jövőre teljesen eltakarja majd... A növények nem bírták a lenyugvó napot sem, kettő meg is perzselődött- ezek tényleg árnyéki növények.

Megmetszettem a fenti meggyfát is, hogy lehessen közlekedni mellette. Megmetszettem a diófát, mert olyan mélyen lógtak az ágai, hogy az utcán járkálóknak már hajolni kellett...

Építés: Teljesen elhordtam a téglahalmokat a sufnik helyéről, felsöpörtem, és a fal csúnyasága ellenére egész takaros lett a ház környezete. Rendszeresen locsolom a két, nőni alig akaró vadszőlőt- nem nagyon kaphatnak vizet, két év alatt is kb 1 métert nőtt mindkettő. Mindegy, kivárom :) A borostyán viszontrendesen beindult, a ronda sarkot kezdi takarni, az ocsmány betonlépcsőt pedig szépíteni kezdte...

A kert leghátuljában az összes téglát felraktam falszerűen, és elhatároztam, hogy minden téglát összeszedek és felrakom ugyanígy. Gyakorlatilag egy hátsó téglafal alakul ki a kert végében, az építőanyag várja majd a felhasználást, és nem csúnya. Eltüzeltem egy rakás ágat, de annyi komposztálni való ágszerűség maradt, hogy fontolgatom egy komolyabb ágdaráló bérlését/beszerzését. Félreraktam a lomtalanítandó cuccokat, egy hatalmas halom hordódott össze- de gyors lesz majd kipakolni.

És a legvégén: elkezdtem a leendő kerti házikó alapjának a kiásását és a zsaluzat építését. Kb. 4 órányi csákányozás után a földmunkával végeztem és lassacskán körbevettem a területet a megfelelő faanyaggal. Még régebben félrerakosgattam az errevaló fadarabokat, úgyhogy szekrényajtók, polcok és laminált padló került egymás mellé egy hatékony zsaluzatba. Még meg kell erősítenem, de egyre jobban néz ki. Végre használhattam a kézi körfűrészemet, és nagyon hatékonyan lehet vele dolgozni...

A díszkert gyönyörűen néz ki minimális beavatkozással, a piros ribizli és a jajsárga valami virág gyönyörűen kiegészíti egymást. Vicces, teljesen komolytalan hangulata van :)

A bambusz gyönyörűen kiteljesedett, a 18 hajtáskezdeményből végül 9 nőtt nagyra, szerintem a maximális magasságát most érte el a növény. Szépen takarja a ronda részeket.

Ádám születésnapja szokásosan a kertben volt, és íjat kapott ajándékba.  Emma folyamatosan a kertben molyol, szedegeti az epret, a lassacskán érő málnát, a jostát, a feketeribizlit. Ki tudom csalogatni őket a zöldbe, és ennél nagyobb elégtétel nem is kell. Ádám ráadásul két talicskányi földet is kibányászott nekem az alapból, és teljesen lelkes a kerti házikó miatt. Hát, én is.

A kerti kocsi tömlőjét végre kicserélhettem és így funkcionális a szerkezet. Működik!