Elköltöztettük Tündét Londonba. Egy élmény volt a balkormányos autóval baloldalon közlekedni. Tényleg. Egyszer hajtottam át egy lapos körforgalom közepén, amikor épp nem volt ott senki, egyébként minden flottul ment. Még a Tower hídon is átmentem. Az időrendünk szoros volt. Egyetlen nap maradt szabadon. Úgy döntöttem, legyen Kew. Már régóta vágytam oda.

A botanikus kert szervesen alakult a 18. század óta, és ez látszik is rajta. A mai napig változik, de a működőképes részletek maradnak.

Ami szokatlan volt, az a meleg. A képeken látható az elhalványult fű. Csak az értékesebb növényeket tartották nedvesen, a fű helyenként egész sárgára kiégett.

Fényképeztem bambuszligetet, japánkertet, lombsétát, romantikus kora-XIX századi áltemplomot, körbekerített rózsakertet, és modern kiültetést. Nem tudtam betelni a látvánnyal, nem éreztem erőltetett részletet sehol...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.